Kell egy csapat...
Minarik Ede örökbecsű megállapítása ma is érvényes. Nemcsak a sportban, hanem a közélet minden területén. Igen, kell egy csapat, hiszen csak összefogással lehet bármit is elérni! Kell egy csapat itt, Apajon is, mégpedig a fiatalok között. Az Európai Unió ajánlása szerint fiatalnak számít minden 14-30 év közötti uniós polgár. Meglehetősen széles skála, hiszen a középiskolás korosztály éppúgy ide tartozik, mint a továbbtanuló, vagy éppen munkába álló generáció. De ide sorolhatjuk a fiatal házasokat, pályakezdőket is. Eltérőek a sajátosságok, az igények. Nem könnyű tehát megszólítani ezt a korosztályt, nem könnyű felmérni, mit akarnak, mit szeretnének. Akad itt diákprobléma, továbbtanulás, munkábaállási esélyek, családalapítás, gyermekvállalás és nevelés. A mi problémáink, gondjaink számunkra a legfontosabbak. Szakképzettség, munkalehetőség, letelepedés, családalapítás - összefonódó problémák. Egy alig 1200 lelkes településnek a jövőjét határozhatja meg, mit kezd a fiatalok gondjaival. Akad-e, aki felvállalja képviseletüket helyi szinten (pl. ifjúsági kerekasztal), de följebb is. Hogyan tudunk válaszolni kérdéseikre (A "nincs" nem mindig elég). Tudunk-e segíteni megszervezni önmagukat, szabadidőt, tanulást, szórakozást? Vagy csak a médiák által sugalmazott szenny marad?
Kell tehát egy csapat, amelyik tud és akar együtt dolgozni, együtt gondolkodni. Van itt, Apajon egy hatvanon túli fiatalos, lelkes csoport, akik az egész települést megmozgatják, ha kell. Van tehát jó példa, akár sutyiban is el lehet lesni, hogy csinálják, nem fognak megharagudni. Csak legyen már végre valaki, aki átveszi Minarik Ede szerepét, stafétabotját, és ha már összehozott egy csapatot, el is indítja őket a "bajnokságban". Mert hiszen egy nagy derbi az életünk, egy nagy liga. Összefogás, csapatszellem, tenniakarás nélkül csak kiesők lehetünk.
Mert kell egy csapat...
Szakál Zsolt

AKTUÁLIS PROGRAMOK:

Az Őszi-téli esték rendezvénysorozat következő állomása a "Régi idők mozija" alsorozatban március 6-án lesz az Arany János Általános Iskola termében. A filmvetités 19 órakkor kezdődik, majd a film után beszélgetés lesz a filmről, régi időkről, apaji moziról. Gondolatébresztőt most tényleg Feith "mozis" Pista bácsi mond.

Az első mozis estén a

HOTEL RWANDA

című filmet néztük meg. A vetítés tényleg hozta a moziélményt. A nézőszám 5 fő volt, pedig a film ennél többet érdemelt volna. Higgyék el, érdemes otthonhagyni a szokásos TV sorozatokat, nem átlagos, mindennap játszott filmeket vetítünk.

A Filmről:

Népirtás zajlik? - kérdezik az amerikai kormány szóvivőjét. Népirtás jellegű események történnek - hangzik a válasz, majd felkéri az újságírókat a fogalom pontos használatára. Arról már nem esik szó, hogy a kétféle definíció között mi a különbség. Csak annyi bizonyos, hogy 1994 tavaszán Ruandában közel egymillió embert gyilkoltak meg, többnyire puszta kézzel, vagy a Kínából huszonöt centért importált, majd a duplájáért továbbadott bozótvágó késekkel. A világ elfordította a fejét... Terry George filmje, melyet több kategóriában Oscarra és Arany Glóbuszra jelöltek, az áldozatoknak állít emléket, illetve annak a férfinak, aki ember marad az embertelenségben, aki több mint ezer honfitársa életét mentette meg.

Az afrikai kontinens egyik legkisebb és legszegényebb országában kitört véres konfliktus eredete a XIV. századra vezethető vissza. Ekkor történt, hogy a főként földműveléssel foglalkozó hutuk földjére, a mai Ruanda területére betelepültek az állattenyésztő tuszik, és leigázták az őslakosokat. A gyűlölködés pedig olyan mélyen rárakódott a lelkekre, hogy azt a német, majd a belga fennhatóság legfeljebb elfojtani tudta, hogy annál nagyobb erővel törjön majd ki 1962, a függetlenség elnyerése után.

A Hotel Ruanda valós eseményeket dolgoz fel, a forgatókönyvet a ma már Belgiumban élő Paul Rusesabagina története ihlette. Az események a fentebb említett időpontban kezdődnek, akkor, amikor az ENSZ és a környező országok ráveszik Habyarimana elnököt arra, hogy kössön békét a lázadó tuszikkal. A szerződés aláírására külföldi tudósítók érkeznek a fővárosba, és megtelik a négycsillagos Mille Colines Hotel. Az ügyvezető igazgató, a háromgyerekes családapa, Paul Rusesabagina mindent megtesz a vendégek kényelméért. És legfőképpen építi kapcsolatait, mert érzi, sejti, hogy előbb-utóbb szükség lesz rájuk. Amikor sógora közli vele értesülését, miszerint a hutuk vérfürdőre készülnek, a férfi még nem akarja elhinni a hírt. Ám a békeszerződés aláírása után az elnök repülőgépét lelövik, a hutu radikálisok pedig átveszik a hatalmat, és megkezdődik a népirtás. Paul előbb csak a családját védi, aztán egy vöröskeresztes önkéntes, Pat Archer árva kisgyerekeket bíz rá, majd jönnek az ismerős és ismeretlen menekültek. A luxusszálló megtelik, a kapcsolati tőke pedig fokozatosan soványodik. A hotel védelmét egyre nehezebb biztosítani, különösen azután, hogy a világszervezet kivonta csapatait Ruandából. Az állandó életveszély közepette is, ravaszsággal, pénzzel, a véletlennek és a kegyelemnek köszönhetően Paulnak sikerül megmentenie a rábízott embereket.

A rendezőt elsősorban az a belső, lelki folyamat érdekli, amely a főszereplőben zajlik. Miként ébred rá a szakmájának élő, a túlélésre játszó, mindenkit lefizető Paul Rusesabagina arra, hogy önmagán és családján kívül másokért is felelős. A mindig elegáns szállodaigazgatót Don Chadle alakítja, kivételes drámai erővel. Különösen emlékezetesek azok a jelenetek, amikor a feleséget megjelenítő Sophie Okonedóval együtt játszanak. Hozzájuk képest kicsit külsődleges Nick Nolte az ENSZ-ezredes szerepében.

A Hotel Ruanda esztétikai szempontból nem hibátlan alkotás, sőt, ügyetlenül forgatott részletek is szép számmal találhatók benne. A film sikerének titka a helytállás és kötelességvállalás - túlhaladottnak gondolt - erkölcsi parancsának felmutatásában, valamint felhívó jellegében keresendő. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a világ nagy részének történései érthetetlenek a tágan értelmezett európai nézőpontból. A film elején az amerikai forgatócsoportnak egy helyi értelmiségi próbálja elmagyarázni, mi a hutuk és a tuszik közti konfliktus oka. A kissé leegyszerűsített történelemlecke után a tévések csak annyit kérdeznek: Miért? Hiszen mindkét tábor fekete...

Szereplők:
Don Cheadle Paul Rusesabagina,
Desmond Dube Dube,
Hakeem Kae-Kazim George Rutaganda,
Nick Nolte Oliver ezredes,
Sophie Okonedo Tatiana Rusesabagina,
Joaquin Phoenix Jack Daglish,
Cara Seymour Pat Archer

Díjak és jelölések :
Európai Filmakadémia (2005) - Legjobb zeneszerző: Rupert Gregson-Williams, Andrea Guerra
Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (2004) - Közönség díj
Golden Globe díj (2005) - Legjobb férfi főszereplő jelölés: Don Cheadle
Golden Globe díj (2005) - Legjobb film - drámai kategória jelölés
Golden Globe díj (2005) - Legjobb betétdal jelölés
Oscar-díj (2005) - Legjobb férfi főszereplő jelölés: Don Cheadle
Oscar-díj (2005) - Legjobb eredeti forgatókönyv jelölés: Keir Pearson, Terry George
Oscar-díj (2005) - Legjobb női epizódszereplő jelölés: Sophie Okonedo
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/wiki/Hotel_Ruanda”

 

IFJÚSÁG KÚLTÚRA SZABADIDŐ

Apaj községben a civil szervezetek létrejötte mindig örömhírnek számít! Egy évvel ezelött merült fel az ötlet, hogy egy kúltúrális programokat nyújtó és szervező, a szabadidőt aktívan kitöltő egyesületet kellene létrehozni. Az ötlet gazdára talált, erről olvashatnak beszámolót az egyesület frissen megválasztott elnökétől:

Megalakult az AIKE

2008 szeptemberében, kissé döcögősen megalakult az Apaji Ifjúsági és Kulturális Egyesület. Említést érdemel Feith Pista bácsi kitartása, aki valami különös elszántsággal szervezte a megalakulást, és a kezdeti kudarcos kinézet ellenére sem adta fel.
Az egyesület egy önálló gazdálkodású, alapszabállyal rendelkező civil szervezet, várhatóan év végéig bejegyzésre kerül a bíróság által. Az elnökségi tagjai: Szanyó Zsuzsanna, Bán Péter, Soós Zoltán és Turán Gábor. Felügyelő bizottsági tagjai: Szakálné Tőzsér Erika, Szabó Réka és id. Feith István.
Célként tűztük ki, hogy minél szélesebb körű kulturális tevékenység lehetőségét biztosítsuk településünk minden korosztályának. Az egyesület fontos feladata az a hiánypótlás, amit az elmúlt majd húsz év okozott a közösségi élet során. A sokat szidott államszocializmus egyik pozitív jellemzője pezsgő közösségi élet volt, amely a rendszerváltás után eltűnt. Napjaink társadalmi életére jellemző, hogy megszűntek a közösségek, és teljesen atomizálódott a társadalom. Ez településünkön fokozottan van jelen. Így talán megpróbálunk kicsit szembemenni a világgal is. Sok településen ez már sikerült, és prosperáló hasonló egyesületek léteznek. Az hogy ez mennyiben lesz sikeres azt majd az idő eldönti. Mindenesetre pár emberben létezik az elszántság, hogy megpróbálja.
A fentebb említett kulturális tevékenység néhány tervezett eleme a teljeség igénye nélkül: különböző kulturális programok szervezése, művészek, írók meghívása egy kötetlen beszélgetésre. A téli esték programsorozat bővítése. Amatőr színházak meghívása vendégszereplésre. Táncház, sportesemények, jeles napok kulturális programjainak szervezése. Szakkörök szervezése, illetve a meglévők támogatása és segítése. Továbbá minden ilyen irányú kezdeményezés támogatása, ami a lakosság részéről érkezik az egyesület felé. Tervezzük, hogy az AIKE felvegye a településen működő illetve a környékbeli egyesületekkel a kapcsolatot, és közös rendezvényeket szervezzünk. Tevékenységünk mások fontos origója a kulturális élet szervezése mellett az ifjúság segítése, nevelése, szocializációjának és közösségi életének elősegítése is. Természetes a két fő profil nem egymást kizáró, hanem inkább egymást kiegészítő feladat. Véleményem szerint fontos lenne a lokálpatriotizmus erősítése a település irányában, mert amikor valaki picit magáénak érzi a fault azonnal jobban motiválható a közösségi tevékenységre is.
Nos, jelenleg itt tartunk, erről tudok beszámolni. Mivel a párbeszéd híve vagyok, kérek mindenkit, hogy akinek valamilyen ötlete, kérdése, kritikája van, bátran keresse meg az egyesület bármely vezetőjét és mondja el neki. Mi pedig az ötletgazdával karöltve igyekszünk megvalósítani. Az egyesület természetes mindenki számára nyitott, aki szeretne belépni akár rendes tagnak, vagy csak pártoló tagnak. Reméljük minél többen leszünk.
Elérhetőségeink: e-mailen a turang@invitel.hu, info@apaj.hu címen, vagy személyesen is.

Turán Gábor

---